Megszűnt az Erasmus a modellváltó egyetemeken
Ettől a tanévtől kezdve nincs magyar hallgató ezekről az egyetemekről külföldön az Erasmus+ keretein belül.
Ettől a tanévtől kezdve nincs magyar hallgató ezekről az egyetemekről külföldön az Erasmus+ keretein belül.
Bár a támogatások egyelőre jövő nyárig biztosítva vannak, megegyezés hiányában 2024 őszétől több mint 4450 hallgató maradhat ki a külföldi csereprogramból.
Csak feltételesen kaphatnak támogatást a modellváltó egyetemek a Tempus Közalapítványtól, november 23-ig kell döntést hoznia az Európai Bizottságnak - közölte a szervezet pénteken az MTI-vel.
Ő mentette fel a két eljárás alá vont egyetemi vezetőt a protekciós etikai ügyben.
Az Erasmus-programok felfüggesztése a hazai egyetemeken a most kiutazó hallgatókat elvileg még nem érinti. Ugyanakkor a bizonytalan jelentkezés és az erről szóló belső kommunikáció igen tanulságos. Volt olyan általunk megkérdezett egyetemista, akinek azt mondták: még tavaszig jelentkezzen, biztos, ami biztos. Máshol eredetileg azt tanácsolták, inkább a jövő tavaszi félévre jelentkezzenek, hátha addig többet lehet majd tudni, végül úgy döntöttek más intézményhez hasonlóan: kifizetik az őszit. Közben a kormány lázasan igyekszik megállapodni, de az ügy egyelőre függőben van.
Nem csak újra napirendre került, de el is kezdődtek a tárgyalások a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem esetleges modellváltástól - írta meg a 444.hu egyetemi forrásokra hivatkozva.
Modellváltás, Erasmus-ügy, az akadémiai szabadság romlása. Ez csak néhány azok közül a tényezők közül, melyek ahhoz vezethettek, hogy az elmúlt három évben egyre hátrébb csúsztak a QS felsőoktatási rangsorában a modellváltáson átesett magyar egyetemek.
A KIM azt közölte, a megállapodások aláírásának határideje ez év november vége, illetve jövő június végéig biztosítottak az Erasmus+ mobilitási programjai, és a jövő évi költségvetés is fedezetet biztosít szükség esetén ennek folytatására.
Egy fél évszázada működő kutatási finanszírozási ügynökség, a COST pénzeiből sem érkezhetnek a magyar felsőoktatás nagy részébe.
A művészeti egyetem decemberben dönt az új intézményvezetőről.
Ez kétmilliárd minden oktatóra vagy nappalis hallgatóra elosztva, mivel elég kis létszámú felsőoktatási intézményről beszélünk.
A kérdés azért jelentős, mert most mutatkozik meg, tulajdonképpen kinek is van autonómiája: a modellváltás után: a tanárok és a hallgatók képviseletének vagy a kuratórium tagjainak.
Szerinte ugyanis sérti az egyetemi önállóságot, hogy a kuratóriumban leszavazták a szenátus rektorjelöltjét.
Régóta éri kritika a kormányt azért, mert arányaiban keveset költ a szektorra, persze ennek ellenkezőjétől sem lesz automatikusan jobb a terület helyzete. A kiadásnövekedés reálértéken komolyabb béremeléshez ugyanakkor nem elég, az állami egyetemeknek adott támogatások pedig csökkennek is, a középiskolák is rosszul járnak.
Még a polgármestereket is kivennék az egyetemi alapítványok kuratóriumából, pedig ez nem is szerepelt a brüsszeli elvárások közt. Ám így is lehetnek még vitás pontok, kérdés, hogy sikerül-e mindent lezárni júliusig, amikor a jövő évi Erasmus-szerződéseket meg kellene kötni.
Kórházak, szántók és repülőtér is szerepel azok között az állami és önkormányzati tulajdonú ingatlanok közt, melyet egy ma vitára bocsátott törvénymódosítási javaslat egyetemi alapítványoknak adna.
Szerintük az egyetemi döntéshozatal ugyanis független az átszervezések után felállt alapítványi kuratóriumoktól. Ítéletre azonban több, mint egy évet kell várni.
Több tucat állami kórház és azok ingatlanai kerülnek a debreceni, a pécsi és a szegedi egyetemek fenntartóihoz.
Elkezdődtek és véget is értek az általános iskolai beiratkozások, túl vannak az idei kompetenciaméréseken a hatodikos, nyolcadikos és tizedikes diákok, közben pedig tovább zajlik a vita a státusztörvényről és a pedagógusbérekről a kormány és a szakszervezetek között. Mutatjuk, mik történtek ezen a héten.
Az új tagok között van, aki az első Orbán-kormány alatt államtitkár volt, mások pedig Mészáros Lőrinc cégeiben érdekeltek.